2009. szeptember 9., szerda

Az információáramlás

Ha egy ember megvágja az ujját, akkor ezzel munkára serkenti nem csak az ott található sejteket, hanem az agy bizonyos területeit is. Az energia, vagyis az információ felébreszti a közöttük lévő útvonalon 'dolgozókat', akik áramoltatják, szállítják, továbbadják azt. A kéz nem ismeri személyesen az agyat, és mégis van kapcsolat közöttük. Működésük, mindennapi létük függ egymástól. Mindketten csak a hozzájuk legközelebb állókat ismerik, azok is a szomszédaikat, és így tovább...

Ugyanez érvényes akkor is, amikor az ember elgondol valamit, átérzi azt, majd megvalósítja fizikailag az adott dolgot. A gondolat nem feltétlenül az ő gondolata volt, származhatott egy nem fizikai 'agytól', akinek ő a 'kezet' testesíti meg. Az 'agy' (nevezhetjük mondjuk angyalnak) elküldi az impulzust, a közöttük lévők szállítják, majd a 'kéz', ebben a példában az ember, elvégzi a feladatot. Természetesen ők is egy 'Test' részei, ahogy a fentebbi példa keze és agya, de annyira távol vannak egymástól, hogy idő kell ahhoz, hogy az alacsonyabb tudatosságú felzárkózzon, és az Egész részének tekintse magát.

Egy pohár felemelése is a fény sebességével történik, annak mértékében, ahogyan a műveletben résztvevő sejtek tudatában vannak önnön Fény létüknek. A Fényhez képest látszó lassúság annak eredménye, hogy az információ (energia) több 'nem tudatosságon' kell, hogy áthaladjon, mielőtt eléri célját, majd visszafordulva értesíti a 'feladót' az 'akarat' végrehajtásáról. Annak is ez az oka, hogy az embereknek újabb életek, inkarnációk kellenek ahhoz, hogy tudatosuljanak, vagyis ráébredjenek tetteik következményére (és kilépjenek az adott körforgásból, karmából). Egy 'Fény-lény' nem követ el hibákat, nem halmoz fel újabb karmikus terheket, mert minden emléke a felszínen van (nem cipeli magával, hanem átéli, majd elengedi azokat). Minden lépése harmóniában van a környezetével (azaz az Én a 'nem Én'-nel).

Nincsenek megjegyzések: